Sz�v�nk Napja - a Sz�v Vil�gnapja

Sz�v�nk Napja 2016 - Sz�r�vizsg�latok

Ha kil�togatsz szeptember 25-�n a Sz�v�nk Napj�ra, ne felejtsd el az info pultn�l �tvenni a kock�zatm�r� kisf�zetet, hiszen ezzel tudsz jelentkezni a sz�r�vizsg�latokra.
A n�v�rk�k a vizsg�lat eredm�nyeit be�rj�k a kiadv�nyba, amellyel felkeresheted h�ziorvosodat. Ha k�rd�sed van, akkor nem kell m�st tenned, mint ell�togatni a helysz�nen l�v� tan�csad�s�torba, ahol neves kardiol�gusok �llnak a rendelkez�sedre.
Ne feledd, a sz�r�vizsg�lat �letet menthet! Tartsd karban rizik�faktoraidat, hidd, el meg�ri!

V�rnyom�sm�r�s

A magasv�rnyom�s (hipert�nia) a legelterjedtebb sz�v-�rrendszeri betegs�g. F� vesz�ly�t a sokszor csak �vek ut�n kialakul� �rrendszeri sz�v�dm�nyek jelentik. A legt�bb esetben az emelkedett v�rnyom�s kezdetben nem okoz jelent�s panaszt a betegnek, �s ez f�lrevezet� lehet. Ez�rt h�vj�k a hipert�ni�t "n�ma gyilkosnak", mert szinte �szrev�tlen�l is k�pes s�lyos szervk�rosod�sokat el�id�zni.

V�rcukorm�r�s

A cukor (gluk�z) felel�s a szervezet energiaell�t�s��rt. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a cukor hamar elt�nik a v�rb�l �s be�p�l az energiarakt�rba, ellenkez� esetben viszont a v�rcukorszint k�rosan megemelkedik. A v�rben l�v� gluk�z a szervezet minden szerv�hez �s szervrendszer�hez - t�bbek k�z�tt a sz�vhez, az erekhez, a ves�khez �s az idegrendszerhez - eljut. A magas v�rcukorszint a sz�vizomelhal�s, a stroke, a vaks�g �s a v�gtag elveszt�s�nek vesz�ly�t rejti mag�ban.

Koleszterinm�r�s

A koleszterin zs�rban old�d� vegy�let, a szervezet norm�lis m�k�d�s�hez n�lk�l�zhetetlen anyag. A �sszkoleszterin-szint k�l�nb�z� koleszterin frakci�k egy�ttesen adj�k. A koleszterin mellett a triglicerid szint emelked�se is el�seg�ti sz�vkoszor��r-betegs�g kialakul�s�t. A v�rzs�rok emelked�s�t okoz� t�nyez�k k�z�l legfontosabb a helytelen �letm�d, a nem megfelel� �tkez�s.

Testt�megindex m�r�s, obezit�s vizsg�lat

A t�ls�lyos emberekn�l a sz�vbetegs�g k�tszer, az elh�zottakn�l m�r h�romszor gyakoribb, mint a norm�l tests�ly�akn�l. A testt�megindex a tests�ly �s testmagass�g egyfajta ar�nysz�ma. A testt�megindex (angolul body mass index, BMI) a legelterjedtebben alkalmazott mutat�sz�m az elh�zotts�g (vagy �ppen sov�nys�g) meg�t�l�s�ben. A kg-ban sz�m�tott testt�meget kell elosztani a m�terben m�rt testmagass�g n�gyzet�vel. Az �gy kapott sz�m a testt�megindex.

Tan�csad�s

A sz�r�seken �s tan�csad�son k�v�l a l�togat�k megismerhetik az �jra�leszt�s technik�j�t, szakembert�l kaphatnak seg�ts�get azok, akik le szeretn�nek szokni a doh�nyz�sr�l, eg�szs�gesebben t�pl�lkozn�nak, �s a sz�mukra megfelel� sportot keresik. A szervez�k v�lem�nye szerint nagyon fontos, hogy az emberek szembes�ljenek eg�szs�gi �llapotukkal, �s ha kell, v�ltoztassanak az �letm�djukon. Akik sz�r�seken vesznek r�szt, azok kez�kbe vehetik a saj�t eg�szs�gi �llapotukr�l k�sz�lt kock�zatfelm�r�s�ket.

FITTEN �S BOLDOGAN

MOZDULJUNK - MINDEN NAPRA TESTMOZG�S

A mindennapi kenyeret im�inkban is k�rj�k, de a mindennapi testmozg�s, edz�s, a sportol�s t�bbnyire m�g a gyakorlatban is elmarad. Pedig ki ne tudn� - csak aki, meg sem pr�b�lta - hogy a kell� testedz�sben gazdag �letm�d el�seg�ti: a jobb k�z�rzetet - a nagyobb �ll�k�pess�get- test �s l�lek harm�ni�j�t- a sz�v �s kering�si rendszer azaz a "motor teljes�t�k�pess�g�t - a t�k�letesebb testtart�st - a jobb megjelen�st - a hat�rozotts�got �s a d�nteni tud�st valamint az �nbizalmat �s az �ntudat n�vel�s�t.

Nos, ugye meg�ri mozogni �s sportolni?

A MOZG�S J�T�KONY HAT�SAI

A rendszeres mozg�s az eg�szs�gtudatos �letforma egyik alappill�re. A magasv�rnyom�s-betegs�g kialakul�s�ban �s fennmarad�s�ban is jelent�s szerepet j�tszik a rendszeres testmozg�s hi�nya.

A fizikai aktivit�s 25 sz�zal�kkal cs�kkenti a koszor��r-betegs�g okozta hal�loz�s kock�zat�t. A testmozg�s v�d a sz�vritmuszavarok kialakul�s�t�l, cs�kkenti a thrombosishajlamot, �gy cs�kkenti a hirtelen sz�vhal�l bek�vetkez�s�nek gyakoris�g�t. A rendszeres testmozg�ssal leadott kilogrammok kiz�r�lag a zs�rsz�vetet �rintik, m�g a csup�n di�t�val el�rt fogy�s jelent�s r�sze izomsz�vet, �gy a hat�kony tests�lycs�kkent�shez is mindenk�ppen aj�nlott a mozg�s is.

MINDENKINEK A MEGFELEL� MOZG�SFORMA!

Sok rendszeres fizikai munk�t v�gez� �gy gondolja, hogy munk�ja mellett nincs sz�ks�ge rendszeres testmozg�sra. Pedig ez t�ves n�zet, hiszen a munkahelyi fizikai tev�kenys�g nem egyenl� hat�s� a szabadid�s testmozg�ssal.

A magasv�rnyom�s-betegs�gben szenved� betegeknek a szabadid�s sportok k�z�l a dinamikusak aj�nlottak, melyek nagy izomcsoportokat mozgatnak meg. Ilyenek p�ld�ul a torna, ker�kp�roz�s vagy fut�s, ugyanakkor nem javallottak azok, amelyek hirtelen nagy er�kifejt�st ig�nyelnek, mint a r�vidt�v� sprintfut�s vagy a s�lyemel�s.

A hypertoni�s betegek eset�ben fontos, hogy minden esetben konzult�ljanak kezel�orvosukkal a fizikai aktivit�s m�rt�k�r�l �s intenzit�s�r�l, hogy a megfelel� mozg�sform�val siker�lj�n (j�t�konyan) hatni a v�rnyom�sra.

Kezdetben a kis intenzit�s�, 50 sz�zal�kos teljes�tm�ny� mozg�s javasolt, ami panasz- �s t�netmentess�g eset�n 70 sz�zal�kosra n�velhet�. Ne akarjuk els�re nagyon kif�rasztani magunkat, mert azzal negat�v eredm�nyt �rhet�nk el. Sem az er�teljes fut�s, sem a nagy er�kifejt�st ig�nyl� emel�s, illetve egy�b er�teljes sport nem javasolt a magas v�rnyom�s�aknak.

Abba kell hagyni minden terhel�st, ha hirtelen els�pad�s, izzad�s, sz�d�l�s, gyenges�g�rz�s, �jul�s�rz�s vagy zavarts�g jelentkezik.
Els�dleges tan�csk�nt megfogalmazhat�, hogy ha a nyugalmi helyzetben m�rt szisztol�s (els� �rt�k) v�rnyom�s�rt�k t�bb mint 170 Hgmm, illetve a nyugalmi pulzus t�bb mint 90/perc, a tr�ning sor�n azonban 100/perc �rt�ket meghaladja, akkor ne kezdj�k el a testedz�st, illetve hagyjuk abba a fizikai terhel�st. A mozg�st azonnal abba kell hagyni, ha a pulzus meghaladja a {210 � �letkor} �rt�ket!

Ha nincs probl�ma a mozg�s sor�n, akkor hetente 3-5 alkalommal 30-60 perces id�tartam tekinthet� optim�lisnak. Fontos kiemeln�nk az 5-10 perces bemeleg�t�s �s levezet�s jelent�s�g�t, mivel ezzel elker�lhet� a hirtelen v�rnyom�s-kiugr�s es�lye.

30 perces k�nny� fut�s 300 kilokal�ria (kcal) energi�t ig�nyel, amely kb. 50 g tests�lycs�kken�snek felel meg. Ha figyelembe vessz�k a kor�bbi javaslatokat, akkor l�that�, hogy ez havonta 1,5 kg, �vente 18 kg tests�lycs�kken�st jelent �tlagosan.